A tápkábelek vegyszer- és olajállóságának tesztelése fontos szempont a tartósságuk és biztonságuk biztosításában, különösen ipari vagy zord környezetben. A konkrét tesztelési eljárások az érintett szabályozó testületek és szervezetek által meghatározott szabványoktól függően változhatnak. Íme egy általános áttekintés arról, hogyan végezhető el a vegyszer- és olajállósági vizsgálat a tápkábeleknél, beleértve az ausztrál szabványt követőket is:
Kémiai ellenállás vizsgálata:
1. Vegyi anyagok kiválasztása:
Azonosítsa és dokumentálja azon vegyszerek átfogó listáját, amelyeknek a tápkábel ki lehet téve a működési élettartama során. Vegye figyelembe a különféle oldószereket, olajokat, tisztítószereket és egyéb vegyi anyagokat, amelyek relevánsak a vezeték tervezett ipari vagy kereskedelmi alkalmazásához.
2. A minták előkészítése:
Készítsen több mintát a tápkábelből, ügyelve arra, hogy azok a tényleges gyártási folyamatot reprezentálják. A különböző tételekből való véletlenszerű mintavétel elengedhetetlen a gyártási eltérések figyelembevételéhez.
3. Kitettség:
Merítse az előkészített mintákat a meghatározott vegyszereket tartalmazó egyedi tartályokba. Fenntartja az ellenőrzött környezeti feltételeket, beleértve a hőmérsékletet és az expozíciós időtartamot, a valós forgatókönyvek lehető legmagasabb szintű megismétlésével.
4. Észrevétel:
Végezze el a minták alapos vizuális ellenőrzését az expozíció után. Keressen minden megfigyelhető változást, beleértve a duzzanatot, elszíneződést, repedést, lágyulást vagy deformációt. Pontosan dokumentálja ezeket a változásokat, és fényképezze le a mintákat az átfogó rögzítéshez.
5. Fizikai tesztelés:
Végezzen mechanikai vizsgálatokat, mint például a szakítószilárdság, a nyúlás és a rugalmasság, az expozíció előtti és utáni mintákon. Értékelje fel, hogy a vegyi expozíció hogyan befolyásolta a vezeték fizikai tulajdonságait, biztosítva, hogy továbbra is megfeleljen a meghatározott szabványoknak.
6. Összehasonlítás:
Elemezze a vizuális és fizikai ellenőrzések előtti és utáni eredményeit. Számszerűsítse a megfigyelt változásokat, összehasonlítva azokat előre meghatározott elfogadási kritériumokkal. A szabványos előírásoktól való eltéréseket dokumentálni és alaposan elemezni kell.
Olajállóság vizsgálata:
1. A minták előkészítése:
Óvatosan vágja le és készítse elő a mintákat, biztosítva a méret és forma egységességét. Dokumentálja a minták eredetét, és ellenőrizze, hogy azok a tápkábel különböző alkatrészeit képviselik, beleértve a szigetelést és a külső burkolatot.
2. Olajmerítés:
Merítse a mintákat a kijelölt olajokkal töltött edényekbe, biztosítva a teljes elmerülést. Használjon egy sor olajat, amellyel a tápkábel találkozhat a tervezett alkalmazások során. Jegyezze fel az egyes mintákhoz használt speciális olajtípust.
3. A merítés időtartama:
Határozza meg a merítési időszakot az iparági szabványok és a valós használati feltételek alapján. A hosszabb expozíciós idők olyan látens hatásokat tárhatnak fel, amelyek rövidebb tesztek során nem feltétlenül láthatók azonnal.
4. Szemrevételezés:
Olajmerítés után végezze el a minták részletes vizuális vizsgálatát. Keresse a textúra, a szín, a felület integritásának változásait és a leromlás jeleit. Ezeket a változtatásokat szisztematikusan rögzítse további elemzés céljából.
5. Fizikai és elektromos tesztelés:
Végezzen szigorú fizikai és elektromos vizsgálatokat a mintákon, beleértve a szakítószilárdságot, a rugalmasságot, a szigetelési ellenállást és a dielektromos szilárdságot. Mérje fel az olajnak való kitettség hatását a tápkábel mechanikai és elektromos tulajdonságaira egyaránt.
6. Összehasonlító elemzés:
Végezze el az expozíció előtti és utáni vizsgálati eredmények aprólékos összehasonlító elemzését. Értékelje a fizikai és elektromos tulajdonságok változásának mértékét. A meghatározott szabványoktól való eltéréseket alaposan meg kell vizsgálni, és egyértelműen dokumentálni kell a vezeték teljesítményére és biztonságára gyakorolt hatást.
T4/T3 ausztrál szabványos tápkábel
T4/T3 ausztrál szabványos tápkábel
